Amíg valakinek nincs gyermeke kétségek nélkül elhiheti azokat az okoskodásokat, amelyek a nevelés jellemre gyakorolt kiemelt szerepéről szólnak. Példamutatás, viselkedési minták. A rossz tulajdonságok kinevelhetőek valakiből, a jó tulajdonságok fejlesztésének felső határa a csillagos ég. A megszületett babák afféle egységes szabványú hardvernek tekinthetők és csak tőlünk szülőktől - na meg az ezt nekünk szajkózó pedagógusoktól  -függ, hogy mivé neveljük majd az újszülöttet. 

Amikor megérkezik első gyermekünk hamar kiderül, hogy a feladat szinte lehetetlen. Megtaníthatunk sok mindent: szövegeket, szabályokat, társadalmi elvárásokat. Hosszas gyakorlással kialakíthatunk testi képességeket:  mozgást, éneklést, kézügyességet, sportokat. De a gyermek alapvető jelleme jó irányba nem fejleszthető. Rossz irányba sajnos viszont gyorsan el lehet rontani a gyermeket. A követelőzés, hiszti, neurózis könnyen ráragad a gyermekre egy életre. Az elsőgyermekes szülő élete a jellemformálás szempontjából folytonos kudarc.

A második babát is megismerve, a szülő kénytelen rájönni, hogy az új hardver jelleme - bár a prototípushoz másban nem nagyon hasonlít - szintén befolyásolhatatlan. Az egyik gyerek következetesen nyugodt; a legnagyobb baj, a legdühítőbb szituáció esetén is folyton mosolyog. A másik gyerek születése óta délutánra rossz kedvű lesz, nyűgös. Az egyik társaságkedvelő, a másik a legnagyobb óvodai tömegben is egyedül félrehúzódva játszik. Ezek az alaptulajdonságok állandóak.

A helyzet csak tovább durvul, amikor a picik olyan felmenőkhöz kezdenek hasonlítani akiket sohasem láthattak. Kislányom bár elmúlt öt, de a nagy földrajzi távolság miatt nem töltött néhány napnál többet nagyanyjával, mégis hozzá hasonlóan szakít meg egy beszélgetést, ha az a továbbiakban nem érdekli. Fiam bár sosem láthatta apámat késsel- villával eszi a körtét, ahogyan azt ő tette. És hosszasan folytathatnám.

Itt az ideje, hogy a Makarenkó nevű mémtől végre elbúcsúzzunk és tudomásul vegyük, hogy mindenki valóban külön egyéniség. Ráadásul ennek a külön egyéniség jellegnek szinte semmi köze a neveléshez. A baba jellemét is a gólya hozta.